Több mint öt éve, hogy az első tavaszi napsugarakra különös dolog történik velem: egyszer csak megjelenik a szemem előtt "Életem táskája", és gyakorlatilag ott lebeg addig, kitakarja a látóteret, majd' felbukok benne, míg el nem készítem.
Az idei kedden tűnt fel, hazafelé az 5-ös buszon, öt napig nem hagyott nyugodni, de ma délelőtt óta legalább megint látok előre :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.